Épített-örökség felújító szakképző központ Bonchidai Bánffy kastély, Románia
A bonchidai Bánffy kastélyt a Transylvania Trust Alapítvány több, mint 10 éve folyamatosan újítja fel. A középkor óta folyamatosan épülő, változó együttes épületeinek tetőszerkezetei a II. világháború során megsemmisültek, a falak jobb-rosszabb állapotban ugyan megmaradtak, ám az utána következő fél évszázad során az időjárás viszontagságainak kitéve jelentősen romlott az állapotuk. Az alapítvány a kastélyban 2001-ben kezdett el műemlék felújító gyakorlati képzéseket tartani, melyek során egyetemi hallgatók, szakmunkások tanulják a hagyományos épületszerkezetek építési logikáját, anyag kompatibilitásait 2 hetes kurzusok folyamán. Az eddigi munka eredménye, hogy az összes épület tető alá került, egyes épületek teljesen fel lettek újítva állandó, (kápolna-kiállítótér, előadó terem, kőtár, az alapítvány irodája, kávézó, szállások, konyha és étkező) vagy átmeneti funkciót nyerve (asztalos műhely az istálló egy részében). Az alapítvány célkitűzése a fenntartható műemlékvédelem, mind társadalmi, mind gazdasági, mind az alkalmazott anyagok területén. Társadalmi szempontból fontosnak tartják egyrészt a helyi mesteremberek képzését, másrészt a technológiai tudás széles körben való terjesztését (Európa számos országából érkező egyetemi hallgatók nyári képzése). Gazdasági szempontból: helyiek (bonchidaiak, válaszútiak) ingyen használhatják a kastély épületegyüttesét bármilyen magán, vagy közcélú rendezvényre, míg máshonnan érkezőknek ugyanezért a szolgáltatásért fizetniük kell. Az alkalmazott építőanyagok szintjén ragaszkodnak a helyi építőanyagokhoz, de ha idegen anyagot is kell alkalmazniuk, az anyagok kompatibilitásának szabályait mindig szem előtt tartják. A képzéssel egybekötött felújítás gyakorlata azonban nem csak az elvek miatt alakult ki: az alapítvány szakképzésre sokkal könnyebben teremt elő forrást, mint felújításra, így maga a felújítási tevékenység csak a folyamat „mellékterméke” lesz.
Idén nyáron nem csak helyi felújítási munkák folytak, hanem
egy másik programnak is színhelyül szolgált a kastély: a Pro Exemplaria és
Torockói Értékvédő Program keretében létrejövő torockói épületasztalos
szerkezetek felújítási munkáinak. A mi csapatunk két torockói magánház
pinceajtóját, illetve az iskola egy ablakát hozta rendbe – és az egy hét már el
is telt, gyorsabban, mint gondoltuk volna. A másik csapat meszes faldíszítési
technikákat tanult (freskó, stukkó, sgrafitto, párkány képzés..), ők a jövőbeni
helyi belső munkálatokhoz készítettek előtanulmányokat. Érdekes adalék, hogy a
két csapatban tevékenykedő összesen kb. 20 diák 1 kivétellel lány volt.
A zárónapon a kastélyban nemzetközi konferencián vettünk
részt (és mutattuk be a munkánkat), amelyen megismerkedtünk több nemzetközi
partnerszervezet, többek közt az École d’Avignon munkájával.
Torockón a XVII. sz.-tól maradtak fenn épületek, műemléki
szempontból leginkább a XVIII. sz.-i jobbágyházak, illetve a XIX. sz.-i
klasszicista polgárházak jelentősek. A XX. sz. társadalmi, gazdasági
átalakulásai nem segítették a műemlékek fennmaradását, ezért az ezredvégen
kívülről jövő forrásokra lett szükség a fennmaradt épületek megóvásához. Dr.
Román András műemlékvédelmi szakember javaslatára Budapest Belváros-Lipótváros
V. Kerület Önkormányzata 1996-ban határozatot hozott a település építészeti értékeinek
megőrzésére, így jött létre a Torockói Értékvédő Program. A program elemei:
1.) Karbantartási
támogatás: a kb. 150 műemléki jelentőségű ház tulajdonosa jogosult igénybe
venni, hogyha elvégzi az épület állagmegóvási munkáit, illetve a környezetét
rendben tartja. Ezért évi egy alkalommal egy kb. havi bérnek megfelelő összegű
támogatást kap.
2.) Helyreállítási
támogatás: azok a tulajdonosok jogosultak igénybe venni, akik a karbantartási
támogatást megkapják (azaz rendben tartják a környezetüket, elvégzik az állagmegóvási
munkálatokat). A helyreállítási támogatás nagyobb felújítási munkák tervezési,
kivitelezési költségeit fedezi.
A több, mint tíz éves tapasztalat azt mutatja, hogy a
tulajdonosok kb. 90%-a nemcsak igénybe veszi a támogatásokat, de a
karbantartási támogatás értékénél 100-150%-kal nagyobb összeget költ évente a
házára. Ezen kívül egy helyi kivitelező csapat szakosodott a bonyolultabb
felújítási munkák elvégzésére, melynek tagjai már nem csak helyben, hanem
országszerte dolgoznak hasonló munkákon.
Források:
Furu Árpád: Népi építészet (in: Torockói népművészet,
Kolozsvár, Kriterion Könyvkiadó 2002)
Köszönöm az információt Armuth Miklósnak, akitől a bonchidai
programról először hallottam!