Oldalak

2013. május 19., vasárnap

Nógrádi Ökologika - utolsó alkalom

A program befejező alkalmaival Nógrádszakálon biobrikettet készítettünk Feldmár Nóráékkal, illetve Rimócon befejeztük a tűzrakó helyet és körülötte a padokat.


Feldmár Nóra és Mester Attila az Igazgyöngy Alapítvánnyal közösen tavaly indított el egy biobrikett programot, melynek során az ország perifériáján elhelyezkedő Toldon mélyszegénységben élő emberek papír-, mezőgazdasági, és faipari hulladékból víz hozzáadásával tüzelőt állítanak elő saját használatra. Programjuk sikerét mutatja, hogy idén megnyerték vele a civil szférában nagy presztízsű SozialMarie fődíját. Ökologika programunk nógrádszakáli záróeseményére őket hívtuk el, hogy egy közös sütés alkalmával tartsanak egy kis interaktív bemutatót.
A papírbrikett készítéshez mindenek előtt aprított papírhulladékra van szükség. Attilától megtudtuk, hogy minden reklámújságnak van egy "száliránya". Így, ha egyik irányba tépjük, megközelítőleg párhuzamos vékony csíkokat kapunk, ha másik irányba, úgy ferde irányba szakad a papír. Nincs aranyszabály: megeshet, hogy a tesco-s reklámújságot függőlegesen, míg az auchan-ost vízszintesen kell tépkedni - vagy fordítva. A gyártás következő fázisa egy többnapos áztatás, de egy ilyen bemutató alkalmával lehet "instant" biobrikettet készíteni stílusosan forró vízzel, amivel azonnal feloldódik a papír. A feloldott, kissé kihűlt papírmasszát kézzel kell továbbgyúrni, a kenyérdagasztáshoz hasonló mozdulatokkal. Ha egyenletes, homogén anyagot kapunk, akkor egy másik vödörbe félig vizet töltünk (ez már lehet hideg), és addig adagolunk a papíros masszából, illetve fűrészporból, amíg elég sűrű nem lesz. Ekkor beletöltjük egy présbe, aminek segítségével kinyomjuk belőle a vizet (ezt a tényleges gyártás során visszanyerik és újra bekeverik), és kész a biobrikett.
A helyi fiatalok között egy lány korábban már látta Nóráékat a TV-ben, úgyhogy megvolt az előlegezett bizalom, de a bemutatójuk is sok ember figyelmét vonzotta, a tanoda előtetője körül egyre nagyobb csoport gyűlt össze. A bemutató végén aki csak tudott, vitt haza a közösen készített biobrikettekből, hogy otthon szárítsa ki és tegye próbára.
A program másik eleme a rakétatűzhely volt. A rakétatűzhely egy frittőzolajas hordóból és egy L-alakú kályhacsőből elkészíthető házilagos eszközökkel. A hordó és a kályhacső közét hamuval kell kitölteni a hőszigetelés végett. A kültéri főzésre használható tűzhely előnye, hogy ujjnyi rőzsékkel működik, és pár perc után alig füstöl. A bemutató alkalmával palacsintát sütöttünk rajta, de 20 személyes bográcsozáshoz is raktak már tüzet benne Nóráék.




Salgótarján














Rimócon elkészítettük a sütögető körüli padok tetejére a deszkákat. A gyerekeknek nagy örömet okozott a mérőszalaggal való matekozás - ami hirtelen absztrakt tudományból valóság lett -, az ácsceruza a fülük mögött, a vinkli használatának megértése, a párokban való fűrészelés, a csiszolás, festés, szögelés. A következő alkalomra elhívtuk Gáspár János sárfal rakó mestert, hogy a gyerekek, fiatalok kipróbálhassák ezt a technológiát, és így építsük meg a padokat a tűzrakó körül. A szemét kiválogatása a vályogból, a szalmás sár taposása jó játék volt, ám a sár adogatása vasvillával a kupactól a falig már nagyobb erőt és kitartást kívánt, de ezt is végigcsinálta a csapat.
Az utolsó nap a sárfal szélét faragtuk egyenesre, amitől rögtön mindenkinek nagyobb munkakedve lett - ekkor többen mondták, hogy korábban nem nagyon bíztak benne, hogy bármi lesz ebből a "sárkupacból". Az összeállított deszkázatot sártapasztással rögzítettük a fal tetejére. A rendrakás, maradék anyagok elszállítása még nagy munka volt, de kész lettünk mindennel, már csak az avató ünnepség maradt hátra (ami a gyereknap része lesz majd).














2013. május 5., vasárnap

Nógrádi Ökologika 4.


Alap építés Rimócon


Egy korábbi alkalommal ötleteket gyűjtöttük a gyerekektől arról, hogy mit volna jó a kertbe közösen építeni. A színpad, nyársaló, focipálya és medence mellett számos színes ötlet került napvilágra. Kezdetben azért döntöttünk egy színpadot határoló térfal építése mellett, mivel a sárfal rakás technológiája lázba hozta a fiatal felnőtteket és arra gondoltunk, hogy így alkalom nyílna ennek a kipróbálására. Viszont az építés szervezése közben kiderült, hogy az eredetileg tervezett színpadot határoló térfal túl nagy falat elsőre - engedélyeztetni kellett volna -, ezért végül egy szabadtéri tűzhely építése mellett döntöttünk.


Az alaphoz szükséges bontott beton- és tégladarabokat a község építési hulladék lerakójából szereztük, az összeépítéshez szükséges sarat pedig egy bedőlt pince feletti egykori vályogház anyagából. A szállításban önzetlen segítséget kaptunk egy helyi vállalkozótól, Szabó Vilmostól – köszönjük! Másnap Nagy Vilmos nagylóci kőműves vezetésével nekiláttunk az alapépítésnek, melyben két helyi fiatal, Csemer Zoltán és Oláh József mellett az Egyesek Ifjúsági Egyesület hat önkéntese vett részt. A szabálytalan betondarabokat egyenletes magasságú sorokba kellett rakni, illetve kisebb darabokkal egymáshoz ékelni, hogy tartós alapot kapjunk belőle. A lábazat téglasorainak felrakása, szintén sár kötőanyaggal már könnyedébben ment. A munka egyre több embert vonzott, a nap végére egy törött kezű spanyol önkéntes lány, Aida is beállt félkézzel falazni..
A padok és az asztal anyaga a lábazat felett rakott sárfal lesz, melyet ezen a hétvégén építünk Gáspár János vezetésével.
A programról bővebb fotóanyag a Nógrádi Ökologika facebook oldalon található.